A lemezjátékok története

 

Manapság kedves nosztalgiával tekintünk a lemezjátékokra, amelyek megjelenésüket követően hosszú évtizedekig a legfejlettebb, legjobb játékok közé tartoztak.  

 

A lemezjátékok megjelenését az 1850-es évekre tehetjük, ekkor azonban még csak mozgató szerkezet nélküli, kézzel festett darabokról beszélhettünk. Az 1880-as évektől már litografált (offset nyomdai úton előre megfestett) lemezből készült egyszerű szerkezetű játékok készültek. A korai lemezjátékgyártás fellegvárának Németországot tekinthetjük, hiszen a Lehmann, a Bing, a Märklin, a Schüco gyárak látták el Európa országait a XX. század első felében.

 

Szinte teljesen ismeretlen sokunknak a tengeren túli lemezjáték ipar, pedig sok érdekes és gyönyörű terméket találunk az amerikai Marx vagy a Chain gyárak, és sok patinás japán cég termékei között. A gyártók a játékok ötletét védve, sorra szabadalmaztatták azokat, majd a termékeket védjegyekkel látták el. Később a konkurenciaharc felerősödött, voltak gyártók, akik a játékokat tanulmányozásra begyűjtötték, előfordult, hogy a gyárak egymás ötleteit felhasználták.

 

Készültek lemez vasutak, automaták, egyszerűbb és bonyolultabb, kulccsal felhúzós, lendkerekes, bovdenes szerkezetek, önmozgó vagy mozgatható technikai csodák.

 

A lemezjátékok működése elbűvöli azokat, akik kézbe vehetik ezeket a csodás szerkezeteket, elég csak a mászó majomra, a katicabogárra vagy a sípoló madárra gondolni, melyek jelenleg is megtalálhatók a jatekanno.hu kínálatában.

 

A magyarországi lemezjáték-gyártás nagy korszakát a nemzetközi gyakorlattól eltérően csak 1953-tól számítjuk, amikor a Kohó és Gépipari Minisztérium úgy döntött, hogy a Lemezárugyár legyen játékgyártásunk központja.

 

Lemezjáték-gyártásunk története 1872-ben kezdődött Stadler Mihály szitás-rostás üzemében. Eleinte úgynevezett szerkezet nélküli kézi játékokat gyártottak (homokozólapát, játékvödör). Később a Müller és Fehér cég litografált locsolókannát, a Magyar Fémdoboz Művek Rt. játékperselyt, litografált, szerkezet nélküli játékautót és torziós rugójú krokodil figurát készített.

 

Spielberger Ármin furulyát, szájharmonikát, zenélő dobozt, kis játékautót állított elő. Monsbarth Géza üzeme 15 éves fennállása alatt mintegy 1 millió darab trombitát, 550 ezer darab dugós puskát, játékkardot, csigafütyülőt, babacsörgőt, babaétkészletet gyártott.

 

Az 1948-as államosítás, majd a győri Fémdoboz és Tubus Művek a Lemezárugyárhoz való csatolása koncentrált gyártóbázist jelentett. Cseh és német minták alapján kezdték előállítani a rugós felhúzású teherautót és repülőgépet.

 

Hamarosan elkészült az első lendkerekes játék, majd 1954-ben az első elektromos diavetítő, melynek sikeréhez a Magyar Diafilm Gyártó Vállalat egyre bővül kínálata is hozzájárult. A következő években ovábbi lendkerekes autó típusok jelentek meg: mentőautó, nyitott és zárt teherautó, tűzoltóautó, majd a darus autó, valamint a három karosszériás, szétszedhető és összerakható modell autó. Újszerű rugós játék volt a hegyi vasút. Próbálkoztak plüssel borított, rugós, lépegető mackóval és elefánttal.

 

1958-ban átmeneti visszaesést okozott, hogy megszüntették az úgynevezett „bazár játékokat” (babakocsi, babaágy, versenyautó, autóbusz). Viszont erős technológiai és termékfejlesztést végeztek, melyek időrendben a következők:

• 1959-ben: roller, 240-es lendkerekes autócsalád.

• 1960-ban: huzalpályás autó, lendkerekes robogó, világító tűzhely, rugós csibe, hullámvasút

• 1961-ben: távvezérlésű elektromos autó

• 1962-ben: favágó persely, rugós röppentyű, tolató mozdony, közlekedési játék, varázscsónak, lendkerekes motorcsónak, gokart

• 1963-ban: (Ekkor már 72 féle játékot gyártottak.) Fiat, Mercedes, Volkswagen, Citroen lendkerekes autók - az eredeti kocsik pontos másolatai, rakodó vonat, visító malac

• 1964-ben: lendkerekes Trabant, lendkerekes egér, szélmalompersely, turmix, kávédaráló, elektromos meghajtású holdautó

• 1965-ben: lendkerekes BMW, Opel, Ford, dodgem, T U 104-es repülőgép, kosárlabda, korcsolyázó eszkimók, holdrakéta

• 1966-ban: géppisztoly, elektromos önkitérős csengésmozdony, rakétapisztoly, és a métalófőn (xilofon)

• 1967-ben: Donald kacsa, helikopter állomás, francia minta alapján gyártott tivoli

• 1968-ban: űrautó, Jaguár festett, díszített karosszériával, játékpályázaton is díjnyertes kozmoglóbusz és robot felderítő

 

Az 1970-es évektől a forgalomba hozott játékokban egyre jobban eluralkodik a mûanyag elemek használata, amely esztétikailag és hangulatában új korszakot jelent és egyben lezárja a magyarországi bádogjátékok fénykorát.