Válogatás az elmúlt 130 év legnépszerűbb karácsonyi játékaiból – 2. rész
Manapság a játékboltok kínálatai szinte végeláthatatlanok, így a szülőknek könnyű dolga van, ha karácsonyi ajándékot szeretnének venni gyermeküknek. De vajon minek örültek a lurkók tíz, húsz, harminc, sőt, százhúsz évvel ezelőtt? Négyrészes sorozatunk második epizódjában az 1930-as évektől a 60-as évekig repülünk vissza az időben.
1930-1960 – Amikor a Lego és a Barbie elindult világhódító útjára
Az 1930-as években ugyan a Barbie babák még csak kósza ötlet szintjén sem léteztek, ezt az időszakot mégis egy baba uralta a karácsonyi játékeladások terén. Méghozzá az első olyan, amelyet egy hírességről mintáztak, aki nem volt más, mint Hollywood egyik legnagyobb gyermekszínésze, Shirley Temple. Ezzel megvalósították a „többcsatornás vevőletámadást”, azaz azt a reklámozási módot, hogy a termékeknek (film, színész, játék, stb.) egymást gerjesztő/fogyasztásra ösztönző hatása van, hiszen az a kislány, aki addig rajongott a cserfes gyerekszínészért, az biztosan „szerelmes lett” a babába is, a szülőknek pedig nem sok választásuk maradt. A készítő cég az amerikai szakíró, Mo Elinzano gyűjtése alapján 45 millió dollárt kaszált a babákkal a Tengerentúlon, melyeket 1934-ben 2 és 6 dollár közötti összegért lehetett megvásárolni. Manapság azonban 1500-ért sem biztos, hogy hozzájuk lehet jutni.
A negyvenes években, nagyban köszönhetően a második világháború okozta gazdasági nehézségeknek, egy egészen olcsó és egyszerű játék lett a gyerekek szíve csücske. Az Amerikában csak Slinky néven elterjedt fém spirál, ami aztán évtizedekkel később a magyar gyerekek kedvencévé is vált, 1945-ben jelent meg a játékpiacon. A játékot egy Richard Jones nevű gépészmérnök „találta fel”, pontosabban talált rá, hiszen egy egyszerű, nagy átmérőjű lágy húzórugó alapvető fizikai-energiaminimalizáló tulajdonságát ismerte fel. Azaz, ahogy a kiöntött víz, vagy golyó is keresi a legalacsonyabb helyet, úgy „folyik” lefelé ez a spirális köteg. Különösen a lépcsőkön látványos, ahogy „lefelé lépked” és olcsósága, egyszerűsége miatt hihetetlen gyorsan elterjedt és a mai napig kapható modern, műanyag változatban.
A világ egyik legnépszerűbb és legtöbbet értékesített játékának története is az 1940-es években kezdődött el. 1949-ben indult el világhódító útjára Dániából a Lego. Ekkor kezdték el gyártani azt a kis téglákból álló építőjátékot, amelyért ma is egyaránt rajonganak gyermekek és felnőttek. A dán cég 2011-ig annyi kis téglát értékesített, hogy ha a Föld összes lakója között szétosztották volna, mindenkinek jutott volna belőle 52 darab. A játék atyja egy Ole Kirk Christiansen nevű asztalosmester volt, aki előbb fából, majd takarékossági okokból műanyagból kezdett el építőkockákat gyártani. Kezdetben olyannyira sikertelenül, hogy a legyártott játékokat visszaküldték, gyártósorok zártak be, mert az emberek nem hitték el, hogy az olcsó műanyag felválthatja a fajátékokat. 1954-ben aztán Christiansen fia, Godtfried lett a cég igazgatóhelyettese, aki felülvizsgálta az elemeket és átdolgozta azokat. Négy év kemény munka után 1958-ban született meg az „igazi” Lego, ami a mai napig töretlenül népszerű világszerte.
1959-et írtunk, amikor megjelent egy másik olyan termék, ami azóta is meghatározza a játékpiacot. Ez pedig nem más, mint a Barbie baba. A kislányok vágyálmát egy Ruth Handler nevű hölgynek köszönhetjük, aki lánya után nevezte el Barbie-nak ezeket a karcsú szőke teremtéseket. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Barbie-kat egy német baba, a Bild Lilli ihlette meg, amelynek egy német rajzfilmfigura „állt modellt”.
A Barbie-k „élete” azonban nem volt mindig fenékig tejfel, Nagy viták folytak mindig a sokak által túl kihívónak tartott dizájnja miatt, olyannyira, hogy több országban be is tiltották, A „Barbie” szó azt is elérte, hogy sértő szleng-kifejezésként alkalmazhassák lányra, vagy nőre. Jelentése ebben az értelemben sekélyes, buta szépség.
Barbie egyike az első játékoknak, amik szervezett marketingstratégiával rendelkeztek. Hírnevét a széles körben sugárzott televíziós reklámok is terjesztették, ami aztán sok más játék ilyen reklámozásához is ötletadó, inspirációs forrás volt. Szerte a világon milliárdnyi Barbie babát adtak el több mint 150 országban, így Magyarországon is. Ezért mondhatta a gyártó cég, a Mattel egyik alapítója, Harold Matson, hogy minden másodpercben három Barbie-t vásárolnak valahol. A babához különféle egyéb árucikkeket is forgalmaznak, mint például könyveket, videojátékokat és főszereplésével animációs film is készült. Csaknem egyedülálló módon lett kulturális ikon. 1974-ben a Times Square egyik szekciója egy héten keresztül felvette a Barbie Boulevard nevet. Andy Warhol 1985-ben képet festett róla. A következő részből az is kiderül, melyik magyar játék lett világszerte a gyerekek és felnőttek kedvence és egyben karácsonyi slágerajándék.